Sportfogadás-suli

Hogyan fogadj úszásra?

megosztom

Mutatjuk, milyen szempontokat vegyél figyelembe, ha úszásra szeretnél fogadni.

Úszásnemek

Kétféle medencében zajlanak az úszóversenyek, de alapvetően az igazán rangos versenyek a nagypályás (50 méter) uszodában zajlanak. A rövidpályás (25 méter) általában ősszel, illetve télen van a középpontban, ezen versenyek rangja eltörpül a nagypályásokétól.

Négy úszásnemet különböztetünk meg egy úszóverseny során, gyors-, pillangó-, hát-, illetve mellúszás. Alapvetően az úszóknak két fajtája van, a specializálódók, illetve akik több számban is érdekeltek. Egy dolog biztos: aki mellúszásban akar a legjobbak között lenni, ő a többi számban nem tud konkurálni a legjobbakkal. A többi számban nagy az átjárás, elég csak Hosszú Katinkát megemlíteni, akinek világversenyről van érme gyors-, hát-, illetve pillangóúszásból is. Természetesen, ezen tényezők miatt is lett minden idők legjobb vegyesúszója. 

Verrasztó Dávid - fotó: MTI


Felkészülés

Az úszók élete teljesen eltér az olyan sportolóékhoz képest, akiket hétről hétre látunk a tévében. Gyakorlatilag a teljes évüket egyetlen versenynek szentelik alá, ami adott évtől függően lehet olimpia, világbajnokság vagy szűkebb években Európa-bajnokság. Ezen felül egy négyéves ciklikusság is megfigyelhető, amit az olimpiai évek határoznak meg. Minden negyedik év után (vírusmentes időkben) jön egy hosszabb, több hónapos pihenőidő is, majd visszatérnek az uszodába, a monoton hétköznapokban.


Problémamentes felkészülés esetén a formajavulás folyamatos a felkészülési versenyeken, amiknek a végén a legjobb időt az adott évi főversenyén tudja az úszó megtenni. Felkészülési versenyek között is óriási különbség van, hiszen a legfontosabb az ország válogató versenye. 


Kik szerepelhetnek az olimpián?

A nemzetközi úszószövetség (FINA) meghatároz minden versenyszámra egy szintidőt, amit mindenképp teljesíteniük kell az úszóknak, ha részt akarnak venni az olimpiákon. Megkülönböztetünk A-, illetve B-szintet is, ami alapján rangsorolják az úszókat. Ha egy ország rendelkezik A-szintes úszóval, akkor a B-szinttel rendelkezők ideje már nem elegendő az olimpiai részvételre, de a FINA is dönthet úgy, hogy egyes nemzetek B-szintes úszói nem utazhatnak ki az olimpiára, ami a tokiói olimpián a magyarokkal történt.

Az idilli állapot, ha két A-szintes úszója van egy adott nemzetnek, így ők ketten utaznak az olimpiára különösebb kérdőjel nélkül. Ugyanakkor gyakran - főleg a nagy nemzetek esetén -  megfigyelhető, hogy akár 4-5 úszó is megússza a szintidőt, de ugyanúgy csak két úszót küldhet az adott szövetség, így közöttük kell rangsorolni. Alapvetően a szövetségi kapitány dönt a kerethirdetés feltételeiről, de bevett szokás, hogy a válogató versenyen a legjobb kettő megy az olimpiára, így mindenkinek csak egy lövése van, hogy nagyot alakítson. 

Érdekességképp, a nőknél 400 méter vegyesen az idei világranglista legjobb 10 helyezettje közül hat (!) is amerikai, ennek ellenére csak a válogató első két helyezettje (Emma Weyant, Hali Flickinger) vehet részt a tokiói olimpián.

Kisebb úszónemzetek esetén természetesen a válogató versenyek változhatnak, de a legnagyobb nemzetek első meccse már a válogató versenyeken lezajlik. Az úszókról részletes adatbázis található a Fina oldalán, ahol láthatjuk az úszók múltbeli versenyeit valamint az aktuális ranglistákat is.

Milák Kristó - fotó: MTI


Mire figyeljünk a verseny alatt?

Ennyit kell tudni elöljáróban, az olimpia előtti időszakról, most nézzük mit tudunk kihozni az olimpián látottakból. Élő fogadás általánosságban nincsen, maximum 800 métertől felfelé, így az előfutamokra tudunk hagyatkozni, mint legfrissebb információ.

Egy-egy versenyszám hossztól függően kétkörös vagy háromkörös úszásból áll. 200 méter a választóvonal, a lebonyolítási rend a selejtező, majd a 16 fős elődöntő, illetve a döntő. 400 méter vagy annál hosszabb távon a selejtező után egyből a 8 fős döntő következik. Az úszók szeretnek a belső pályákon úszni, hiszen a vízfekvés ott a legjobb, a hullámok kevésbé zavaróak. Emiatt nem teljesen spórolják el az előfutamokat, de azért ha lehet lazábbra tudják venni. Ryan Lochte volt a spórolás nagy mestere, aki az előfutamokban csak a minimumot úszta ki magából, így tartalékolva minél több erőt a későbbi futamokra. Az ellentétre pedig a legjobb példa Hosszú Katinka volt fénykorában, aki minden úszását gyakorlatilag 90-95%-on úszta, így nemritkán nyert meg egy-egy előfutamot hasonló idővel, mint amire a döntőben képes volt.

Ha valaki nem úszott évekig, az vélhetően nehezen tudja megállapítani mozgásból, hogy az adott sportoló mennyire ússza ki magát, de ilyenkor segítségünkre sietnek a részidők.

Ha az utolsó 50 méteres részidő kb. egy másodperccel lassabb, vagy gyorsabb mint az előtte levő akkor ez legtöbb esetben azt jelzi, hogy hajrázott-e az úszó vagy esetleg könnyebbre vette a finist.

Ezek döntő különbségek is lehetnek egy fej-fej melletti fogadásnál, így érdemes ezeket is szemügyre venni.

További segítség lehet interjúkat olvasni az adott úszóval, hiszen ő is elmondhatja a belső megérzéseit az úszásáról. Tokióban helyi idő szerint reggel lesznek a döntők, míg az előfutamok délután. Egy átlag úszóversenyen ez pont fordítva van, néhány úszó pedig nem tudja a legjobbját kihozni magából reggel.  


Hol fogadjunk?

Sajnos a fogadóirodák elég mostohán bánnak az úszással, így nehéz helyzetben vagyunk, ha fogadásra adjuk a fejünket. Az idei Eb-re például a Bet365 nem is adott oddsot, az olimpiára is vélhetően csak győztes kimenetelre lehet fogadni. Emiatt a leginkább ajánlott iroda az Unibet, hiszen itt széleskörű fogadási spektrum figyelhető meg. Fej-fej melletti piacok mellett a dobogós piacokra is fogadhatunk, amivel a látókörünket jóval szélesebbre tudjuk nyitni. 

Ugyanakkor az olimpiára a Betclictől illetve a bwintől is várhatóak legalább dobogós piacok, így érdemes lehet ott is szétnézni. Mivel a bukik is általában sötétben tapogatóznak, így tizedes különbségek sem ritkák a fogadóirodák között.

unibet

 

megosztom